Kamocsa község

a község hivatalos honlapja

Besnyei György

1675-ben szül. Nagymegyeren Besnyei György ref. egyházi író, bibliafordító (megh.: ?, 1749, egy legenda szerint 1763-ban még élt). Tanulmányai befejezése után Vágfarkasdon, Kamocsán, végül, 1737-től Madaron volt prédikátor lett (1737-től), bibliafordítását már itt fejezte be. Szülővárosában utcát neveztek el róla, 1994 óta évente Besnyei György Napokat rendeznek, 1998-ban pedig emléktáblát kapott.

Lukács Pál

1801. márc. 21-én Kamocsán szül. Lukács Pál költő, ifjúsági író, korának népszerű szerzője, a magy. gyermekirodalom úttörője (megh. uo., 1873. aug. 15.). Losoncon végezte főiskolai tanulmányait, majd vándorszínész esztendők után nevelő volt az ország különböző vidékein, utoljára Kurtakeszin, azután visszavonult szülőfalujába, s az irodalomnak élt. Ismeretterjesztő műveket is írt. Sírja ma is megvan szülőfalujában, Pénzes István kis füzetet jelentetett meg róla („...s lettem a kicsinyek papja”. Lukács Pál és Kamocsa kapcsolata, 1996). 1993-tól szülőfalujában Lukács Pál Irodalmi és Kulturális Napokat tartanak, a község parkjában emléktáblát kapott.

Pap Kálmán

1853. ápr. 21-én szül. Kamocsán Pap Kálmán költő, író, jogi szakíró, hadbíró (megh. Pécs, 1934. jún. 4.). A pozsonyi ev. líceum, ill. a pápai ref. kollégium diákja volt, jogot Bp.-en végzett, majd hivatásos katona lett. Több verseskötete, ill. jogi szakkönyve is megjelent. Szülőfalujában emléktáblát állítottak neki.

Baranyay József

1876. szept. 6.án szül. Kamocsán Baranyay József író, történetíró, szerkesztő (megh. Komárom, 1952. jan. 20.). Gimnáziumi tanulmányait Komáromban és Pápán (más forrás szerint Keszthelyem és Debrecenben) végezte, Bo.-en szerzett jogi dipőlomát. Ezután lapszerkesztő lett Dunaszerdahelyen, majd Komáromba került, itt különböző lapok és időszaki kiadványok (naptárak, kalendáriumok) szerkesztése mellett könyvtárosként működött. Szépirodalmi művein, elbeszéléskötetein kívül számos hely- és művelődéstörténeti, könyvet írt a régi Csallóközről, a csallóközi aranymosásról, Komárom és a magy. királyok kapcsolatáról, a komáromi magy. színészetről, nyomdászatról és sajtóról, Komárom előfordulásáról a magy. népdalokban stb. Írásaiból a rendszerváltás után két válogatás is készült (Kalandozások Komárom vármegyében, 1998, Nagyobb munkái, 2002). Sírja a komáromi ref. temetőben található, Komáromban utca viseli a nevét, szülőfalujában emléktáblát kapott.

Vörös Péter

1947. jún. 25-én szül. Marcelházán Vörös Péter író, költő (megh. Érsekújvár, 2004. ápr. 3.). Érsekújvárban érettségizett 1965-ben, 1983–1986 közt az Iródia tagja volt, Kamocsán élt, elbeszéléskötete és két verseskönyve jelent meg. Szülőfalujában emléktáblát kapott.

(Forrás: Szlovákiai Magyar Írók Társasága)